Az apai nagyapámat imádtam. Gyönyörű, dús, hullámos haja volt, magas, vékony férfiként emlékszem rá. Özvegyemberként egyedül élt és úgy vitte a háztartást, ahogy sok nő sem teszi. A ruhákat úgy hajtogatta a szekrénybe, mintha vasslva lennének. A tejeszacskókat kimosta, még töltötte gázolajjal átitatott fűrészporral és félbehajtva polcra szórakoztatta az így készült gyújtósokat. A spájza tele volt Frutti cukorkával, Melba csokival és bolti pászkával. A kenyér héját levágta, még szárított és ...

Apám anyja nagydarab, keverített kemencényi asszony volt, nagyapám kicsi, izgága ember. Ez leginkább akkor fordult elő, ha ivott, amúgy nagyanyám kordában tartotta. Kevés emlékem van róluk, pedig laktunk velük és 11 éves voltam, mikor meghaltak. Gondolom, éreztem, hogy nagyanyám gonosz volt Anyuval, így leszorítottam az emlékeket a tudatalatti bár. Arra emlékszem, hogy egy nagy, szélespengéjű késsel, amivel a kacsáknak aprították a zöldet, hosszában (!) ketté akartam vágni egy kemény ...

Hogy honnan indultam? Török, sváb, erdélyi és magyar felmenőktől származom, ennek megfelelően keveredik-kavarodik is minden bennem. Az érzéseimben és néha a fejemben is. A szüleim fiatalon házasodtak, akkor még ez volt a divat. Anyunak még három hét hiányzott a 18-hoz, ezért gyámhivatali engedélyt kellett kérniük, hogy összeházasodjanak szombaton, majd Apu elinduljon egy többhetes továbbképzésre. Rá egy évre megszülettem, első gyerekként, a három lányból én voltam a ...

Ez a "füzet" útinapló lesz, hiszen a következő félévben még sokat utazom. Sokat, bár rövid időket töltök buszon, vonaton., de ilyenkor tudom megélni a zavartalan egyedüllétet. Rendezni a gondolataimat, átgondolni sok mindent. Mert van mit. Mondanám, hogy válaszút előtt állok, de ez nem lenne igaz, hiszen már ráléptem egy útra, választottam, fejben mindenképpen. Az a bizonyos első lépés megvolt: döntöttem. ...